Slide background

Üdvözöljük a VonyarcMarinában.
Ismerje meg kikötőnket!


Slide background

Legyen saját kikötőhelyed

a Vonyarc Marinában

Slide background

Legyen saját kikötőhelyed

a Vonyarc Marinában

Slide background

Legyen saját kikötőhelyed

a Vonyarc Marinában

Slide background

Legyen saját kikötőhelyed

a Vonyarc Marinában

Turizmus- kirándulás Vonyarcvashegy és körzetében.



Szent Mihály kápolna- Vonyarcvashegy
A vonyarcvashegyi Szent Mihály kápolna hazánk egyetlen halászkápolnája.
A 136 méteres dolomitképződmény valaha sziget volt. A 13. században a dombtetőn kis vár épült, amely a történelem viharában a kis kápolnát kivéve szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A kápolnához fűződő legenda mese és valóság keveredése.
Az épület mellett egy régi temetőhely található. A műemlék jellegű épület környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a Berényi partokig, de csodálatos a kilátás a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.
Vonyarcvashegyi Lidó strand
A fiatalok körében rendkívül népszerű vonyarcvashegyi Lidó Strand szörfiskolával, vízisípályával és vízi színpaddal nyújt egyedi élményt a balatoni strandok közül. Számos rendezvénye és szolgáltatása igazi élményt nyújt a család minden tagjának.

Kitaibel kilátó, Vonyarcvashegy
A Kitaibel Pál kilátó az egyik pihenő pontja annak az új turistaútnak, ami a Keszthelyi-hegység kilátóit köti össze, feledhetetlen élményt nyújtva a bakancsos túrák kedvelőinek.
Vonyarcvashegy mellett, a 225 méter magas Vas-hegyen található a Kitaibel Pál kilátó. A három szintes fa építményt 2002-ben építette a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a helyi Önkormányzat segítségével és a Környezetvédelmi Minisztérium pályázati támogatásával. Megközelíthető: Vonyarcvashegy községből a zöld háromszög jelzésen.
Az itt túrázóknak az akár 17 kilométeres hosszúságú úton több mint 700 méteres szintkülönbséggel kell megbirkózniuk. Ez a túraútvonal a Gyenesdiási Nagymező mellett található Festetics-kilátótól indul, érintve a Berzsenyi-kilátót, majd a Cseri-kapun át a Kitaibel Pál-kilátóhoz juthatnak, fel a túrázni vágyok.
Megközelíthető Vonyarcvashegyről, a “Fénykereszt és Keresztúttól.

Diási Játékstrand – Gyenesdiás
A Diási Játékstrand a környék egyik legszebb és legaktívabb strandja, ahol családbarát szolgáltatások, szórakoztató animációs programok ígérnek élmény teli napokat. Szolgáltatásai gyerekeknek: játszótér, óriáscsúszdán egy ingyenes csúszás, természetes gyerekpancsoló mediterrán hangulatban, animátorok szervezésében játékos programok, sportversenyek, mini disco. Pihenni vágyóknak: napozóstég, tágas napozófelület, melyet árnyas fák öveznek. Sportos strandolóinknak: strandröplabda-pályák lelátóval és éjszakai világítással, strandfoci-, streetballpályák, asztalitenisz, tengó, petang, szabadtéri sakk, malom és egyéb játékok, a nyílt vízfelületen kialakított vízilabdapálya, fejelő kapuk, vízi kosár, és röplabda, vízi aerobic – sportversenyek animátoraink szervezésében.

Gyenesi Lidóstrand – Gyenesdiás
A kisgyermekes családok által igen kedvelt strand varázsa nyugalmában és szép természeti környezetében rejlik. Míg gyermeke az árnyékos homokozóban és a parti menti kisvízben játszik, Ön nyugodtan pihenhet és élvezheti a szabadnapokat. A nagyobbak a homokos strandfoci pályán rúghatják a bőrt, vagy birtokba vehetik a nemrég kialakított strandröplabda pályát, de vízi bicikli kölcsönző is várja a strandolókat.

Diás-strandi Élménypark – Gyenesdiás
Nagyszerű élmények várják a Diási Játékstrandon, hisz kedvezményes jegy megvásárlásával rengeteget játszhat egész nap! Napijegy megvásárlásával egész nap korlátlanul használhatóak az alábbi játékok: ugráló asztala, mini golf, ugráló gyűrű, biliárd, asztali tenisz, asztali foci, napi félóra strandkajak használat! A napijegy megvásárolható az ugráló pálya melletti vízi bicikli kölcsönzőnél.

Spiderland Kalandpark – Gyenesdiás
A Gyenesdiási kalandpark a csillebérci, a zamárdi és a mecseki kalandpark mintájára közvetlenül a Gyenesi Lidó strand mellett épült fel. A Nyugat-Balaton családbarát üdülőfalujának, Gyenesdiásnak újabb attrakcióval bővült a turisztikai kínálata. A Spiderland Kalandpark - a kalandok balatoni partja közel 4 hektáros területen fekszik, és jelenleg 50 akadály várja a Vendégeket. A park magában foglalja: gyakorló pályát, gyermek pályát (130 cm magasság alatt) felnőtt magas és panoráma pályákat és egy 6 akadályos csúszó pályát. Minden akadályt úgy alakítottak ki, hogy korhatártól és súlytól függetlenül bárki használni tudja, aki elég bátor, és izgalmat ill. tartalmas szórakozást keres. A Spiderland Kalandpark a Gyenesi lidóstrand mellett található, a strandon keresztül közelíthető meg.

Állatfarm – Gyenesdiás
Kedve volna kipróbálni milyen is kecskét fejni? Esetleg gyermek szívesen etetne háztáji állatokat? Látogasson el Gyenesdiás Állatfarmjához. Háztáji állatok etetése, simogatása. A bátrabbak kipróbálhatják a kecskefejést is. Cím: Gyenesdiás, József A. u. 5. Időpont: csütörtökönként 10 órától.

Antik kályhák Gyűjteménye – Gyenesdiás
Eredeti katalógusok alapján felújított 1880-as évek Európájában használatos öntöttvas kályhák, melyek 100-200 év közöttiek. Jelen állapotukban a mai kor fűtéskövetelményeinek is megfelelnek. A 400 darabos gyűjtemény különleges darabjai megtekinthetők. Cím: H-8315 Gyenesdiás, Diótörő u. 16/2.

Festetics kilátó – Gyenesdiás
A gyenesdiási Nagymező nyugati oldalán gyalogösvényeken juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára, amelyen a háromszintes Festetics György kilátó emelkedik. A 2000-ben újraépített kilátótoronyból gyönyörű körpanoráma nyílik a Keszthelyi-öböltől a hullámos felszínű kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig.

Vadlánlik –Gyenesdiás
Ló-hegycsoport egyik oldalában kis barlangnyílás húzódik meg, amelyet a környékbeliek évszázadok óta egyetemlegesen Vadlánliknak neveznek. Nem más ez, mint egy emberkéz által kibővített széleróziós kőfülke. A századforduló táján a helybéliek titkos pálinkafőző helyként használták. A dombot több, mint 70 éves fekete fenyves fedi.

Darnay (Dornyai) pince – Gyenesdiás
A XII. századból megmaradt boronapince a népi építészet eredeti, tipikus darabja. Mestergerendájában olvasható az 1644-es évszám. Amíg a faizás (fa szedése az erdőről) lehetséges volt, addig a vastag tölgyfákból faragott gerendákból építették a pincéket. 1800-ban azonban megtiltották, hogy a pincék ilyen módon való építésével az erdőkben kárt okozzanak, helyette más módszert ajánlottak (vályog, vesszőfonat). Sajnos hasonló pincéből mára alig maradt. Cím: Darnay u. 10.

1/ Szigligeti vár
A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A vár legrégebbi része az öregtorony, amely délen, a legmagasabb ponton áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították. A 17. század végén villámcsapástól leégett. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni, viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását, köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.
Szigliget Keszthely felől a 71-es főúton közelíthető meg. A 71-es főúttól meredek emelkedőn jutunk fel a Várhegyen épült római katolikus templomhoz. A templom mellett található az un. Lengyel-kúria, melyet a Tóti-Lengyel család 1787-ben építtetett. A barokk stílusú, hatalmas kapu is műemlék, a kaput a Lengyel-család egyszarvút ábrázoló címere díszíti. A templom mellől indul fel az út Szigliget leghíresebb műemlékéhez, a Várhoz. 15 perc alatt érhető el a vár alsó udvara, onnan megy meredekgyalogúton érhetünk el a felső várba. A folyamatosan épülő várból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, a Tapolcai-medencére, a Keszthelyi-hegységre és Badacsonyra, távolban a Kab-hegy csúcsa látható. A Várból leérve az ún. Öregfaluba jutunk. Mintha megállt volna itt az idő, olyan különös, nyugalmat adó hangulata van ennek az ősi vár alatti kis falunak. Az Öregfalu kb. a török hódoltság idején alakult ki, ma is hiánytalanul őrzi a "liget" szóból eredő valóságot: szép fákat, a vár oldalán fekvő szőlőskerteket, tavasszal virágba boruló gyümölcsösöket. Az apró, fehér, nádtetős házak kanyargós közökkel a domboldalban egymás fölött helyezkednek el, őrzik az elmúlt évszázadok hangulatát. A Főtérről délre indulva körbe járhatjuk a falut. Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Tulajdonosa a tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig. A középkori község az avasi templom ma is látható romjának környékén, a tópart közelében alakult ki. Később lakói a vár alá húzódtak, így jellegzetes településkép alakult ki: a Várhegy oldalában a házak egymás fölé épültek sorban. Szigliget legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya.

Esterházy Kastély – Szigliget
A XV. századi alapokra épített kastély legkorábbi formájában, késő barokk stílusban 1780 táján létesült. 1815-ben átépítették klasszicista stílusban. Első tulajdonosa, báró Putheany Géza volt.
Az épület végleges, neoklasszicista stílusát 1912 után nyerte el, amikor gróf Esterházy Pál vásárolta meg és bővítette mai formájára. Halála után, 1945-ig özvegye birtokolta. A kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kezelésében.

Eszterházy pince parti
Az északi part egyik festői falucskájában, Szigligeten található a környék legnagyobb borospincéje, amely valamikor az Eszterházy grófi család tulajdonában volt. Az Eszterházy pince egy vidám és felejthetetlen estére várja Önt, ahol garantált a jókedv és a vidámság. Ilyet nem érdemes kihagyni. A program menete: Üdvözlésnek - Önt, kedves vendég – „tüzes” pálinkával és frissensült pogácsával fogadják. A program ezután a hatalmas borospince mélyében folytatódik. A pincemester felkapaszkodik az óriási hordókra, lopójával felhozza a nemes nedűt, és kitölti a poharakba. Egészségére! A frissen sült pogácsa megint előkerül, hogy jobban csússzon a bor. Az óriási pince másik szárnyában terítenek a vacsorához. Az asztalon már ott a finomságokkal megrakott „pincetál”. A boroskancsókat újra meg újratöltik, de a lopó is körbejár. Pohár üresen, torok szomjasan nem maradhat. Hamarosan egy "betyár" jelenik meg. Viccelődés, tárogató muzsika. még táncolni is fog! Hölgyeim vigyázat! Nehogy elragadja Önöket egypár magyaros fordulóra... Mindezek után kezdődik a folklórprogram. Egy kiváló, színes népviseletbe öltözött tánccsoport mutatja be tudását, amelynek végén kedve szerint bárki bekapcsolódhat egy táncra. A hangulat a visszautazásra is hatással lehet. Még a gyerekek sem unatkoznak, nekik is élmény lesz az este, hiszen mindig akadnak játszótársak is

2/ Kamon-kő tanösvény Badacsonytomaj (19,3 km, kb. 20 perc)
Végigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg. A tanösvény végigvezeti a falu hangulatos utcáin, így (a köszöntőn kívül összesen 9 ismertető tábla segítségével) megismerkedhet a népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, megtekinthet egy Árpád-kori templomromot, az erdőbe lépve olvashat a Balaton kialakulásáról, és bemutatásra kerül a terület növény- és állatvilága, valamint a geológiai múlt fontosabb történései, az egykori tűzhányók világa is. A tanösvény 6 km hosszú, a szintkülönbség 290 m. Ez a táv kényelmes tempóban (rövidebb pihenőkkel) 2,5-3 óra alatt megtehető.

3/ Avasi templomrom (15,9 km, kb. 21 perc)
Szigliget talán legrégebbi épülete ez a templom azok közül, amelyek még ma is állnak. A római korban egy épület állt itt, amit az 1958-ban feltárt, toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halgerinc szerűen rakott kövek bizonyítanak. Az Avasi templom rom a XIII. században épült templom csonka tornya. Alul négy-, feljebb hat-, majd nyolcszögletű. Mögötte állt az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. A mellette lévő part menti terület volt a kikötésre alkalmas rév hely, melyre a neve is utal: Réhely.

4/ Afrika múzeum Balatonederics, (7,8 km, kb.11 perc)
Nagyon érdekes kis hely. Balaton mellett kis Afrika. Múzeumot területén található állatvilág megtekintése, Afrikai élőkép Maszáj kunyhók, tevegelés eredeti beduin öltözetben, rodeó bikát lehet kipróbálni, légvárugráló és játszótér, póni lovaglás

5/ Westernpark Nemesvitán (13,3 km, kb.15 perc)

Egész napos program gyerekeknek. Pónilovaglás, aranymosás, kötélpálya 25m, indián-rituálé, állatsímogató – Zoo, patkódobás, szaloon, westernshow-k, íjászat, Winnetou-Kötél, sólyom-show, trambulin, játszótér.

6/ Barlang túra a Csodabogyós barlangban. Balatonederics (9,6 km, kb. 13 perc )
Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tízedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit. Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.
A barlangtúrák ismertetése:
Amit általában tudni érdemes a Csodabogyós-barlangba induló kalandtúrákról:
•eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, Ön itt nem mindig fog felegyenesedve járni: néhol csupán négykézláb vagy éppen hason csúszva tud majd haladni (azért ez nem lesz túl gyakori sem, és természetesen segítünk, ha szüksége van rá);
•a barlang nincs kivilágítva, de a túra idejére biztosítunk Önnek olyan fejlámpát, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és gyönyörű barlangi képződmények megtekintéséhez is elegendő fényt biztosít;
•a Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%. Barlangi árvíz, nyílt vízfelületek kialakulása teljes mértékben kizárt, de vízcsepegés, nedves ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon;
•a barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni: a „kaland” részét képezi az a kb. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig;
•utcai ruházatban ezt a barlangot nem lehet (más megközelítésben: nem érdemes...) látogatni, de mi biztosítjuk Önnek – a védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangász overallt is;
•a veszélyes szakaszokon a látogatóink biztonságát szolgáló eszközöket (létrák, kapaszkodókötelek, lépő csavarok stb.) építettünk be;
•a túra teljes időtartama alatt segítik Önt szakképzett és tapasztalt barlangi túravezetőink: nyugodtan rájuk bízhatja magát.
Alap túra
Hossz: kb. 400 méter
Időtartam: 1,5–2 óra

E túra résztvevői a bejárat – Poroltó – Váróterem – Satu-terem – Elosztó – Rövidítő-átjáró – Óriás-terem – Meseország – Szülőlyuk – Ötös-terem – Függőkert, majd ugyanarra vissza útvonalat járják be. A barlang mesterséges bejárati függőaknáján egy 5 méteres, majd egy 4 ill. 7 m-es vaslétrán jutunk le a barlang Elosztó nevű szakaszába. Innen kisebb lemászás után nagy kőtömbök között négykézláb jutunk tovább. Egy könnyebben (állva is) járható szakaszon át jutunk a barlang egyik legnagyobb, igen látványos termébe, az Óriás-terembe. Az innen induló 3 illetve 4 m-es létrán jutunk le a következő, ismét könnyen járható barlangszakaszba. Innen továbbhaladva érjük el a túra egyetlen szűkebb pontját, melyen átbújva egy 5 m-es létrán mászhatunk le az Ötös-terembe. Erről a helyről kiváló kilátás nyílik az L-akna felső zónájára és a Függőkertre is. Innen rövid, könnyű tereplépcsőkön, valamint egy vaslépcsőn jutunk le a Függőkertbe, ahol fokozottan kell ügyelni a csodálatos képződmények megóvására. Innen a kijáratig a már leírt útvonalon jutunk vissza.

Extrém túra
Hossz: kb. 900 méter
Időtartam: 3,5–4 óra

Ebben az esetben a bejárattól az Elosztóig azonos úton haladunk, de innen az útvonal a Sípálya meredek lejtőjén halad tovább (itt fokozottan kell ügyelni a megcsúszás veszélyére). A Sípálya után érjük el az Eifel-tornyot, ebből nyílik az Acheron-folyosó, melyben kezdetben meredeken felfelé kell mászni, később egy mély hasadék felett kell lépőcsavarokon lépkedve áthaladni. E veszélyes szakasz után hason, illetve négykézláb haladunk tovább csúszva (érintve a cseppköves Bársony-termet) a Vetődéses-terem tetejéig. A széles és mély hasadékban történő közlekedés maximális odafigyelést igényel a túrázóktól. Kezdetben kapaszkodó kötél mentén, majd egy beépített létrán jutunk a látványos hasadék aljába. A túra innen óriási kőzettömbök között halad tovább az Ikarusz-teremig, amely egyben a túra végpontja is. Az Elosztóig a már leírt szakaszokon jutunk vissza; innen az útvonal megegyezik az alap túráéval (részleteket lásd fent): a látogatók a Függőkertig, majd onnan vissza a bejáratig mennek el).

Fontos tudnivalók

Látogatók érkezése a bázisra: a túra indulása előtt fél órával (az indulásig tájékoztatás, jegyváltás, felszerelések kiosztása stb.). A barlangtúrákon történő részvétel feltételei:

Mindenekelőtt: a meghirdetett barlangtúrák mindegyikét teljesíteni tudja bárki, aki legalább átlagos fizikai kondícióval rendelkezik.
•a túrákon mindenki saját felelősségére vesz részt, amelyről a túrát megelőzően írásos nyilatkozatot tesz;
•kiskorú személy a barlangtúrán szülőjével (törvényes képviselőjével) együtt, vagy annak írásos engedélyével, illetve tanári kísérettel vehet részt;
•10 év alatti gyermekek az alap túrán sem vehetnek részt;
•a barlangba csak a felelős túravezető által engedélyezett tárgyak vihetők be (lásd lejjebb, pl. étel/ital!);
•a barlangtúrák természetvédelmi és viselkedési szabályait be nem tartó látogatókat azonnal kizárjuk a túrából.
Túrafelszerelés: Amit mi biztosítunk: fejvédő sisak; elektromos fejlámpa a szükséges, feltöltött akkumulátorokkal; barlangi hátizsák; egybeszabott barlangász overall 14 különböző méretben.
Amit Önnek kell hoznia: bármilyen meleg aláöltözet: nadrág/melegítő/pulóver vagy cicanadrág, jégeralsó stb. A barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, amit ne hagyjunk figyelmen kívül az aláöltözet kiválasztásakor (persze a „túlöltözés” sem szerencsés, hiszen kiizzadhatunk); lábbeli: régi/rossz bakancs vagy gumicsizma (ha van, talán utóbbi a legideálisabb). A helyenként csúszós járófelületeken ill. a létrákon, lépő vasakon történő biztonságos közlekedés érdekében érdemes recés talpú lábbelit választani! nem kötelező, de pl. kapaszkodáskor, lemezlétrákon történő közlekedésnél is jól jöhet egy pár munkáskesztyű (a legolcsóbb, festék- és barkácsboltokban kapható is megfelel)

Étel/ital

A fokozottan védett barlangba (esetleg kevés szőlőcukron kívül) semmilyen élelmiszer nem vihető le, kizárólag víz, de az is csak műanyag (vagy egyéb, de törésbiztos) palackban! Javasoljuk, hogy a túra indulása előtt 1–2 órával lakjon jól!

A jelentkezés és információkérés egyéb módjai:

Jelentkezés ügyében, illetve további információkért az alábbi elérhetőségeken is megkereshet bennünket. Jelentkezés esetén kérjük adja meg az alábbiakat:
•teljes név; •mobilszám; •a kiválasztott túra típusa; •a túra dátuma és időpontja; •Önnel együtt a létszám
•a jelentkezők korösszetétele (18 év felettiek esetében elegendő annyi, hogy felnőtt);
•[nagyobb csoportok foglalása esetén levélcímet is, ahova a postai befizetési csekket küldhetjük].
Telefon: +36 30 306 6050, +36 20 237 2388

Személyesen: június 15. és augusztus 15. között Balatonederics határában, a bázis épületnél
Levélcím: John Szilárd, 8312 Balatonederics, Bakosdomb u. 2. Telefax: +36 87 555 261

7/ Tapolcai Tavasbarlang (23,1 km, kb. 28 perc )
A megújult a Tapolcai-tavasbarlang. Minden eddiginél szebb fényekkel, látvánnyal várja a látogatókat. A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják. A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol - a medence tájképét alapvetően meghatározó - napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 oC-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 oC-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon - a jégkorszakok óta - feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1800-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang. A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfajta, amelyet a tapolcaiak csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlang egyike volt hazánk azon alig kéttucat barlangjának, melyeket a barlangok általános védettségének kimondása előtt, már 1942-ben - hazánkban másodikként - védelem alá helyeztek. 1982. óta fokozottan védett; kiemelt védelmi státuszát geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése indokolja. Nyitva tartás: A nyitva tartási időben érkezési sorrendben, előzetes bejelentkezés nélkül látogatható! Március 15. és június 30. között minden nap: 10:00 - 17:00 Július 1. és augusztus 31. között minden nap: 09:00 - 19:00 Szeptember 1. és október 31. között minden nap: 10:00 - 17:00 November 1. és 2013. március 14 között: K, Cs: 10.00-14.00, Szo: 10.00-16.00, V: 10.00-13.00

8/ Monoszló, Hegyestű (35,0 km, kb. 43 perc )
A Káli-medence keleti kapujában álló Hegyestű 337 m magasan a Balaton északi partjától 4 km-re emelkedik, Monoszló déli határában. A tó felől nézve szabályos kúp alakú, más irányból elfelezett", csonka formájú. Az 1970-ben felhagyott bazaltbánya udvarán, a bányairodák romjaiból megújult épületekben az egykori kőbányászatot és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtanát bemutató kiállítás foglal helyet, az udvar bal oldalát hatalmas kőzettömbök szegélyezik, amelyek a Dunántúl földtani képződményeit reprezentálják. A hegyestűi Geológiai Bemutatóhely kiállítása rétegtani szemléletű kőzetgyűjtemény, vulkáni rekonstrukciós ábra-sor, elvi rétegoszlop, földtani térkép segítségével tájékoztat a Balaton-felvidék védett területének földtani felépítéséről. A Hegyestű bányászata során közel függőleges bányafalat hagytak, keresztmetszetet nyújtva a vulkáni kürtőben rekedt láváról. A szürkésfekete, fekete, kemény bazalt lávakőzet-kötegek, oszlopsorok akkor jöttek létre, amikor a kőzetolvadék a vulkánkráterben vagy a mellékkőzet hasadékában megrekedt, s ott szilárdult kőzetté. A fokozatosan megdermedő láva zsugorodik, s a hűtő felületre merőlegesen elválik. A bazaltos magma kb. 60 km mélyről, a Föld köpenyanyagából, a képlékeny övből származik. A szárazföldi bazaltvulkánok, köztük a Hegyestű is, kb 3-7 millió éve, a kivékonyodó kontinentális kőzetlemezen áthatoló, képlékeny, forró magma-anyag feltörésének köszönhették működésüket. A vulkáni kitörések szüneteiben, valamint a pannon utáni időben az erózió lepusztította a magaslatokat, de a kemény bazalt megmaradt. A laza, sárga pannon gyorsabban, a bazalt térszín lassabban kezd pusztulni. A zord éghajlati változások, a különböző hegységformáló letaroló folyamatok (viharos szél: defláció; esővíz, olvadékvíz lemosása: erózió) alakították ki a Hegyestű jelenlegi domborzati formáját. A Hegyestűhöz hasonlóan a távolabbi Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc és a hozzájuk hasonló (tanú)hegyek bazalttakarói megvédvén feküképződményeiket tanúskodnak az egykori térszín helyzetéről és a térszínt formáló kőzetekről, természeti erőkről. A Hegyestű tájképi értéke mind a rálátás miatt, mind a körkilátása miatt is kimagasló. Kilátóhelyéről délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető bazaltfennsíkja látható, a távolban még a Tátika bazaltkúpja is felismerhető. A csúcsról K-felé Tihanyig is elláthatunk.

9/ Kápolnapusztai bivalyrezervátum, Zalakomár (31,2 km, kb. 38 perc)
A Kis-Balaton közvetlen közelében található, párját ritkító bivalyrezervátumban az állatok viselkedése pihenőhelyekkel és kilátóponttal ellátott másfél kilométeres sétaút bejárásával ismerhető meg. A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él. A telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére - ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része - 1976-ban került. A bivaly egykor Észak-Afrikától a Fülöp-szigetekig, Közép-Kínától Ceylonig elterjedt állatfaj volt. Gyakran vízi bivalynak nevezték, mert előszeretettel tartózkodik mocsaras területeken. Háziasított fajtája a házi bivaly. Főként igavonóként használták, de húsát és zsíros tejét is fogyasztották.

10/ Tihany, Tihanyi Apátság (58,9 km, kb.1 óra 2 perc )
Az apátságot I. András király 1055-ben alapította. A román stílusú altemplomban található sírja az egyetlen eredeti helyén lévő királysír. Az új apátsági templom a barokk egyik legszebb alkotása. A Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére emelt középkori templomról és kolostorról a XVI-XVII. századi ábrázolások maradtak fenn, ezek mellett csak néhány kőfaragvány és a XI. századi altemplom őrzi az egykori épületegyüttes emlékét. Az 1055-ben épült, román stílusú altemplomot, a háromhajós csarnokkriptát a lőrésszerű kis ablakok által bebocsátott kevés fény világítja meg. Itt látogathatjuk meg I. András király (1046-1060) szarkofágját. A templomalapító sírját spirálisan rovátkolt, hosszú nyelű kereszttel díszített sírkő fedi. Ilyen kereszt csak királysíron fordul elő.
Az apátsági templom

A templom kapuzatán lévő címer az építtető Lécs Ágoston apát emlékét hirdeti. Belépve barokk pompa fogad bennünket. A freskókat és a berendezést kiváló művészek készítették. A berendezéseket készítő Stuhlhoff Sebestyén fafaragó negyed századig dolgozott itt. Az ő műve a hatalmas főoltár, a szószék a négy egyház atyával, az apát trónusa és az előkészítő asztal. Halála után 1779-ben az apátok között temették el a nagy tehetségű művészt, aki valószínűleg Tirolból került Tihanyba. A templom freskóit kiváló művészek készítették az 1889-es restauráláskor: Ébner Lajos a nagy egyház atyák csoportját festette meg, Székely Bertalan a négy evangélistát a lépcső feletti félkupolában, és Lotz Károly műve a Hit, a Remény és a Szeretet allegorikus képe. Az oltárkép 1882-ből származik, Novák Lajos műve, Szent Ányost ábrázolja. A sekrestye falképe barokk stílusú, 1786-ban készítette Ambrogio Dornetti. 1765-ben készült a templom orgonája, mely 1945-ben egy becsapódó gránáttól megsérült, ezért korszerűsítették, majd 1993-ban új orgonát építettek az akkor 230 éves orgonaszekrénybe.
Apátságtörténet - a törökök után

A török dúlás idején Tihanyban is megszűnt a szerzetesi élet, a kolostorba katonákat költöztettek, és védelmi szempontok alapján alakították át az épületegyüttest. A török háborúk után a királyi kamara a felszabadított területeken álló birtokokat csak ún. fegyver váltság kifizetése után adta vissza egykori tulajdonosaiknak. A Magyarországi Bencés Rend ezt nem tudta kifizetni, így 1702-ben az ausztriai Altenburg Bencés Apátság tulajdonába került az itteni apátság. A Pannonhalmi Bencés Apátság csak 1716-ban tudta visszavásárolni Altenburgtól. Az 1720-as években kezdődött el az újjáépítés, melynek során elnyerte mai formáját az épületegyüttes. A templomot 1754-ben szentelték fel ideiglenesen, majd 20 év múlva véglegesen. 1786-ban II. József a bencés rendet is felosztotta. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk a kolostorukat, csak egyetlen szerzetes maradhatott itt, aki ellátta a plébániai feladatokat. A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba. Az 1880-as évekre az épületegyüttes nagyon rossz állapotba került, és felvetődött az is, hogy a templomot teljes egészében újjá kellene építeni. Czeigler Győző építész, a Műegyetem tanára 1889-1890 között megoldotta a templom és kolostor szerkezeti problémáit, és az épületegyüttest teljesen felújította. A II. világháború után, 1950-ben a szerzeteseknek ismét el kellett hagyniuk a rendházat, először szegényház, később múzeum költözött ide. Csak 1990-ben térhettetek vissza a bencések Tihanyba, de a kolostor együttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. 1992-ben elindult és 1996-ra be is fejeződött a templom belső restaurálása, majd megkezdődött a kolostor teljes felújítása.

11/ Keszthely és a Festetics kastély (5,1 km, kb. 9 perc)
A sétáló utca folytatása a Kastély utca, amely a Festetics kastély főbejáratához vezet. Valaha itt éltek az uradalom alkalmazottai. Az utca képét ezek a paraszt barokk épületek határozzák meg. Ebbe a miliőbe jól illeszkedik az 5. szám udvarán kialakított Párizsi udvar. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, törökmogyoró, orgonák, feketefenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A kastély szobrokkal díszített nyugati homlokzatával szemben két szökőkutat is magába foglaló francia kertben gyönyörködhetünk, amely mögött tíz hektáros angolpark húzódik. A sétányok a park ős öreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A XVIII. - XIX. századi főúri életformát bemutató állandó kiállítás 18 termet foglal magába, látható többek között Festetics Kristóf egész alakos fába faragott reliefje, valamint fiának, az ugyancsak jogász Pálnak a több mint 2000 márvány darabkából összerakott Itáliában készített mozaikképe is. A számtalan romantikus festmény, barokk bútor és különleges tárgy - kínai, japán és meisseni vázák - mellett itt található Magyarország legnagyobb, és egyetlen épen maradt magánkönyvtára. A több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetes könyvtár neoklasszicista stílusú bútorzata 200 éves; Rómában készített márvány szobrok díszítik, köztük Diananak, a vadászat mitológiai istennőjének gyönyörű szobra. De látható itt 1808-ban készült földgömb, 200 éves hársfából készült csillár, sőt az 1797-ben épített 33 m hosszú Phönix nevű gálya eredeti tervrajza is.

Balatoni Múzeum – Keszthely
A megye legrégebbi - 1898-ban alapított - múzeuma mutatja be a tó környékén a legteljesebben a Balaton történetét, a tó körül élt emberek világát, a halászat, a hajózás és fürdőélet emlékeit. A XIX. század utolsó évtizedében, a millennium előkészületeinek jegyében vetődött fel egy balatonvidéki múzeum létrehozásának gondolata. Keszthelyen Csák Árpád szolgabíró és Lovassy Sándor akadémiai tanár voltak a múzeum ügyének legfőbb pártolói. 1897 júniusában alakult meg a Balatoni Múzeum-Egyesület, mely ténylegesen 1898. augusztustól, az alakuló közgyűléstől és az első letét felajánlásától számította fennállását.

Történelmi Panoptikum – Keszthely
Az ország legnagyobb panoptikuma, hol közel félszáz viaszfigura szemlélteti múltunk nagyjait. A királyok, fejedelmek, hadvezérek, írók és költők sorát Attila hun király nyitja és Mindszenthy bíboros zárja. Magyarország legnagyobb Panoptikumában közel negyven magyar király, fejedelem, hadvezér, költő és író megtévesztésig hű viaszszobra látható, melyek korhű öltözékben és környezetben varázsolják a múltat elénk. Atillától Horthy Miklósig, 1500 évet felölelve teszik a látogatót időutazóvá.

Babamúzeum – Keszthely
Közép-Európa legnagyobb babamúzeuma Keszthelyen található. Létrehozóinak célja, hogy a magyar embert megismertessék saját népének -a világon egyedülállóan szép- népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekeznek adni az országról, ahová érkezett.

Marcipán Múzeum és Cukrászda – Keszthely
A családias hangulatú cukrászdában a különleges marcipándesszertekből is széles a választék. A cukrászda mögötti Marcipán Múzeumban mintegy 100, marcipánból készített díszmunka látható. A Marcipán Múzeum és Cukrászda Keszthelyen, a Festetics Kastély közvetlen közelében, a Kastély tornyával szemben lévő mellékutcában található. A szép épület első felét a családias hangulatú cukrászda foglalja el, ahol saját készítésű könnyű, tejszínes tortákat, házias süteményeket kínálunk vendégeinknek, de lehet itt kapni kávé és fagylaltspecialitásokat, marcipán desszerteket,és figurákat, széles választékban.

Sétálóutca – Keszthely
A sétálóutcává alakított Kossuth Lajos utcát nemes anyagokkal, gránitlapokkal, bazaltkockákkal burkolták. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt. Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban. A sétálóutca végét a Georgikon és a meredek Szalasztó utcák keresztezik. A XX. század elejéig itt egy erecske csörgedezett, amelyen egy kőhíd (a Johannes-Brücke) vezetett át.

Fenékpusztai erőd – Keszthely
Keszthelytől délre, kb. 5 km-re található a maga nemében egyedülálló együttes. Az épületek nagyrészt még mindig a föld alatt vannak. A 4-6. századi épületek maradványai közül csak háromlátható: a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület.

Festetics-major és kiskastély – Keszthely
Fenékpuszta gazdasági épületeit, s később a kiskastélyt 1820-ban kezdte el építtetni a Festetics család. Fénykorát az itt tartott és tenyésztett versenylovakból álló híres fenékpusztai ménesnek köszönhette. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak. A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon. A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt idén kezdik el felújítani, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének.

Fenékpusztai fekete fenyősor- Keszthely
A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó, az egykori Festetics majornál a kocsizó–lovagló utat szegélyezi ez a kettős fekete fenyőfasor,mely egy a területből kiemelkedő domborulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább a Fenékpuszta vasúti megállóhoz. A fasort 1880-ban telepítette az angol származású Hamilton Mária, a monacói herceg elvált felesége, akit később Festetics Tasziló vett nőül. Egyik kedvenc időtöltése a kocsizás volt, hiszen fenékpusztai majorjában angol telivéreket tenyésztettek. A fák ágai – hogy ne akadályozzák a kocsizást – magasra vannak fölnyesve, olykor 4-5 méterre is.

Festetics György ülőszobra – Keszthely
Keszthely életében és fejlődésében meghatározó szerepet játszó Festetics György szobrát születésének 250. évfordulója alkalmából, 2005-ben avatták fel Keszthely városközpontjában. Farkas Ferenc - Herman Lipót-díjas szobrászművész – készítette, az egész alakos, a mecénás grófot ülő helyzetben, korhű öltözetben.

12/ Hévíz, Hévízi Tó (9,6 km, kb. 15 perc)
Ha Hévíz, akkor a gyógyító elemek közül mi mást is lehetne az első helyen említeni, mint a termáltóban való fürdőzést. A víz lágy, selymes simogatása és a lebegés érzése, a ringatózó lótuszok, a víz gyógyító illata, a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, s együttesen a gyógyulás pszichikai elemét jelentik. Megtapasztalni azt, ahogyan a vízcseppek apró gömböcskékhez hasonlóan masszírozzák testünket, egyedülálló a világon.

Római kori romkert – Hévíz
Az Attila utca végén található római kori romkert 2010 -re teljes egészében felújításra kerül. Rendezett környezetben animációs programok, és új szolgáltatások is helyet kapnak majd történelmi emlékműnél.

Egregyi borospincék
A Hévízi- tó fürdő szomszédságában a Deák téren a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Hévíz Galéria várja látogatóit. A galériában és a könyvtárban két hetente változó, vásárlási lehetőséggel egybekötött képzőművészeti, népművészeti kiállítások láthatóak. Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetünk el a borospincékhez. Útközben elhaladva a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetők a római kori ásatások az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is kínálják az éttermek, nyitott teraszaikon, vagy a hangulatos borospincéikben. A pincék között tovább sétálva elérünk az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Áprilistól októberig Dottóval is feljuthatunk a pincékhez, de bátran nekivághatunk az útnak gyalogosan is.

Sétáló utca – Hévíz A Rákóczi utca teljes hosszában autós közlekedés nélküli sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. Az utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli turista információkkal, programajánlatokkal és. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van.



Vonyarc Marina Kft.
8314 Vonyarcvashegy, HRSZ 2107.

Telefon:
Információ, kikötőmester +36 20 416 8438
Informationen, Hafenmeister +36 20 416 9212

VONYARC MARINA © 2016 |